Amikor – az Árpád-házi királyok korában is jelentős szerepet betöltő – pusztapalota várát egyszerűen kinőtte az Újlaki-Kont nemzetség elhatározták, hogy új várat építenek. Választásuk a már a római korban is használatos Fehérvár-Veszprémet összekötő, a Bakony és Sárrét találkozásánál fekvő területre esett.

Újlaki Miklós kezdte el a várkastély építését, melyet először 1397-ben említenek Palota néven. Az erődítmény a török elleni harcokban fontos szerepet töltött be. Az építtető dédunokája, Újlaky Miklós jelentős erősítéseket eszközölt, ekkor vált a Dunántúl egyik legerősebb várává, ekkortájt kapta az Újlaki-vár nevet.

Az Újlaki család kihalása után több gazdája is volt a várnak, végül királyi vár lett, ebben a minőségében első várnagya a legendás törökverő hős, Thury György lett. Thury a magyar végvári vitézi élet egyik legnagyobb alakja volt, hős katona, nagyszerű hazafi, okos hadvezér, bátor vitéz. A hódoltság korában jelentős szerepet töltött be a végvári harcokban, Veszprém és Fehérvár eleste után egyedüli erősségként gátolta meg a török terjeszkedését. Palota legdicsőségesebb időszaka volt ez az időszak. 1566 júniusában Thury maroknyi védőseregével állta ki Arszlán budai pasa 8000 fős seregének támadását.

A lovagkorra jellemző szabályos alaprajzú, négy saroktornyos, robosztus vár többszöri átépítés után nyerte el a jelenlegi formáját. Az utolsó jelentős átépítést a várat birtokló Zichy család bonyolította le. A vár a hosszú évszázadok alatt folyamatosan épült, bővült. Várkastélynak építették, de a végvári időszakban megerősítették a falait, ezeknek a falaknak a vastagsága jelenleg is látható. Igen impozáns látvány a belvárost uraló, erőt sugárzó erődítmény.

Jelenleg az épület rendezvényközpontként funkcionál, több gyönyörű terme állandó és időszaki kiállításnak, számos kulturális rendezvénynek ad otthont, emellett őrzi a végvárakra jellemző stílusjegyeket.

1/5

×