Egyre többen vágyunk arra, hogy távol a város zajától, a mindennapi teendőink forgatagából kiszakadva, minőségi időt töltsünk szeretteinkkel. A nyári hónapok kiváló alkalmat kínálnak, hogy kirándulásaink során főegyházmegyénk néhány jelentős kegyhelyét is felfedezzük. Ezek a szent helyek a testi és lelki feltöltődésen túl, kulturális és történelmi érdekességekkel is gazdagítanak minket. A természet csendjében rejtőző, erdőkkel körbeölelt kegyhelyekre, valamint a városi környezetben, de a város zajától távolabb fekvő szakrális helyekre invitálunk, ahol mindenki a saját ritmusa, lelki alkata szerint lélekben is feltöltődhet. Csobánkai Szentkút és búcsújáróhely a Sarlós Boldogasszony tiszteletére Az erdő mélyén, vadregényes természeti környezetben a Pilis-hegység déli peremén bújik meg egy különleges történetű picinyke szent hely, a csobánkai Szentkút. Erdei úton kellemes sétával Csobánkáról, de akár Pilisvörösvár vagy Pilisszentiván felől kerékpárral is könnyedén megközelíthető a település és a Szentkút. Ez a gyönyörű környezetben fekvő forrás évszázadok óta vonzza a látogatókat, akik testi-lelki gyógyulást keresnek. A középkori alapítású Csobánkára a 17. században nagyszámú rác (szerb) népesség települt be. A mai Szentkút helyszínét már az ortodox szerbek is búcsúhelyként látogatták Szent Illés napján, és már akkor is számos legenda övezte, sokan gyógyító erőt tulajdonítottak a forrásnak. A katolikusok a 19. századtól tekintik szent helynek a forrást és környékét, ugyanis egy 1842-ből származó legenda szerint egy a Pilis erdőségében nyáját legeltető pásztornak Szűz Mária megjelent a forrásnál. A látomás után a falusiak ittak és mosakodtak a forrás vizéből, és csodálatos gyógyulásokról számoltak be. Egy másik legenda szerint pedig a favágók kivágtak egy olyan fát, melyen Mária-kép függött, és a fa vérezni kezdett. A forrásnak már a 19. század elején gyógyító híre volt; Pillmann Alfonz csobánkai plébános a hely történetét felidéző 1933-as évi feljegyzése szerint ismeretlen lázbetegség ütötte fel fejét a környéken, és a forrás vize gyors gyógyulást hozott a betegek számára. Erre utal a forrás korabeli elnevezése „Lázkutacska” (Fieberbründl), majd a Mária-jelenés és a csodás gyógyulások után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. 1843-ban Lenderer Mária a látását nyerte vissza a forrás vízében, és hálából a rákövetkező évben a forrás mocsaras környékét rendbetették, föléje kápolnát emeltek, majd július 2-án Sarlós Boldogasszony tiszteltére szentelték fel. A Szentkút környezete a 20. században tovább fejlődött, 1913-ban óbudai dohánygyári munkásnők a lourdes-i barlang mintájára építettek kegyhelyet, melyet hamarosan a csodás gyógyulások emlékére készített hálatáblák leptek be. A lourdes-i barlang mellett ma is áll a szerbek keresztje, melyen egykor Illés próféta képe volt látható, és akinek az ünnepe napjainkban is búcsúnap. A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Az átalakítással sok régi (1937-ben 86 db-ot számoltak meg), a gyógyulások emlékére itt elhelyezett fogadalmi kép is sajnos kikerült a templomból. Majd 1950-52 között átrendezték a kápolna belső terét és új főoltárt készítettek. A főoltár fölött szárnyas oltárszerű kovácsolt vaskeretben került elhelyezésre a Szűzanya, a pilisi hegyek Boldogasszonyának kegyképe. Szentkút ma is népszerű zarándokhely; van, aki zöld ágat visz haza vagy a forrásból vizet, és vannak, akik a vizéből isznak, mások fájó tagjaikat mossák le vele. Ha a szent helyet nem csak az erdő és a magunk csendjében szeretnénk befogadni, hanem a lelki élményt közösségben is szeretnénk megélni, érdemes fő búcsújakor, Sarlós Boldogasszony (július 2.) ünnepén vagy további búcsúnapjain Kisboldogasszony napján (szeptember 8.) vagy Illés-napkor (július 20.) idelátogatni. A búcsúnapokon túl, nyáron minden hónap első szombatján 11:00 órakor is részt vehetünk szentmisén ezen a csodálatos erdei környezetben rejtőző, lelki feltöltődést nyújtó kegyhelyen. Péliföldszentkereszt – Szent Kereszt templom Budapesttől alig 50 km-re, a Gerecse hegység lábánál, festői szépségű környezetben fekvő Péliföldszentkereszt szakrális és ökológiai szempontból is jelentős értékeknek helyet adó, történelmi jelentőségű, ősi zarándokhely. A kegyhely középpontjában az 1735-ben épült Szent Kereszt barokk templom, és a benne található Szent Kereszt ereklye áll. A környék évszázadok óta lelki központ, már a középkorban is állt itt templom. 1730. május 30-án egy sántán született gyermek ivott a péliföldszentkereszti forrás vizéből és meggyógyult. Ekkortájt került ide Jézus Krisztus keresztfájának egy apró darabja, amelynek hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa. Számos ima meghallgatásra került és csoda történt, így az akkori prímás, Esterházy Imre barokk kegytemplomot építtetett a régi templom helyére és 1735-ben hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. Az idők során nazarénusok, majd pálosok is őrizték a hely értékeit, de végül a szaléziak találtak itt otthonra. A kegytemplom legszebb ékessége a nagy művészi feszület a főoltáron. A feszület mellett pedig változatos formájú ezüst tárgyakat figyelhetünk meg, ezek mind fogadalmi, ún. votív tárgyak, amelyeket elődeink hoztak hálából és emlékül, akiknek imái meghallgatást nyertek. A forrásnál, a 18. században történt csoda helyszínén, ma lourdes-i barlang áll. Ha a májusi Mária-búcsú Szent Kereszt megtalálásának ünnepén, illetve a szeptemberi Szent Kereszt felmagasztalása búcsú idején látogatunk el Péliföldszentkeresztre a lourdes-i barlang előtti tisztáson szabadtéri szentmisén is részt vehetünk. A kegytemplomot egy különleges, minden stációt más építészeti stílusban ábrázoló keresztút (Via Crucis), illetve a közelmúltban átadott Öröm útja (Via Lucis) öleli körbe. Az Öröm Útját – mely Párkányi Raab Péter, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása – a szalézi rendháztól a lourdes-i barlangig vezető erdei út mentén járhatjuk végig. A nagyon különleges alkotás stációinak oldalán QR kódok is találhatóak, amelyek segítik az elmélkedést, az imát és elmélyülést, végigvezetnek a feltámadástól egészen a Szentlélek kiáradásának pillanatáig. A szintúgy szaléziak által fenntartott Gerecse Natúrpark Látogatóközpontban a természet- és teremtésvédelem formavilágát és a Gerecse Natúrpark természeti és kulturális értékeit egy kicsiknek és nagyoknak egyaránt izgalmas, színes, interaktív kiállítás keretében tekinthetjük meg. A szakrális környezet aktív időtöltésre is hív; a Gerecse hegység gyönyörű erdei és túraútvonalain járva olyan páratlan természeti értékkincseket fedezhetünk fel, mint az Öreg-kő, melynek sziklái közt a kerecsensólyom fészkel, vagy a Jankovich-barlang, ami a Dunántúl egyik fontos ősrégészeti lelőhelye, de egyben a további lelki elmélyülés lehetőségét is kínálja. Ha időnk engedi szintúgy bekapcsolódhatunk az erre áthaladó zarándokutak – a Mária Út és a Szent Jakab Út további szakaszaiba is. Érdemes a helyi szalézi közösség által gyakran szervezett kulturális előadásokba, tematikus napokra, aktív turisztikai programokra is bekapcsolódni, hogy a hely lelkiségét még jobban megértsük, átéljük. Péliföldszentkereszt infrastruktúráját a Látogatóközponthoz kapcsolódó büfé, továbbá egy közel 200 férőhelyes, több kategóriás szállás, valamint hozzá kapcsolódó étkezési lehetőség is kiegészíti, lehetőséget teremtve a természetbe érkezők teljes kikapcsolódására, segítve a találkozás mélyebb élményét. 1/3 ×